La data de 17 aprilie 1847 un mare incendiu a mistuit și această biserică. În Salonta au ars 790 de case, patru cincimi din casele orașului. Clopotele, orologiul au fost afectate. Între anii 1853–1854, se consolizează elementele structurale ale bisericii și se aduc modificări de arhitectul Szász József, proiectantul bisericii reformate din Oradea–Orașul Nou. Se montează noile clopote și orologiul. În 1856 biserica a fost dotată cu o orgă cu 24 elemente, opera orădeanului Jónás István. Orga, după mai multe reparații, funcţionează şi în zilele noastre.
Forma actuală a bisericii reformate din centrul Salontei datează din 1865, când a fost mărită clădirea existentă din timpul păstoririi lui Lovassy Péter, din anul 1755. Sub îndrumarea arhitectului Nussbaum din Gyula, se reconstruiește zidul dinspre răsărit.
Înălţimea totală a bisericii reformate din Salonta este de 41 metri, lungimea de 52 metri, iar lăţimea de 18 metri. Capacitatea bisericii este de 3 mii de locuri. Mobilierul a fost executat în 1965. Biserica avea trei clopote. Două dintre ele au fost date jos la 21 martie 1917, pentru scopuri militare. Prin donațiile enoriașilor, la 12 august 1923 au fost inaugurate noile clopote ale bisericii. Lumina electrică s-a aprins pentru prima dată în biserică la 11 februarie 1934. Pentru prima dată în această biserică, la 27 februarie 1994 s-a folosit microfon și sonorizare, iar la începutul acestui secol a fost introdus gazul metan pentru încălzirea bisericii.
În această biserică a fost botezat poetul Arany János, arhitectul Székely László, poetul Sinka István, prozatorul, dramaturgul Zilahy Lajos, medicul de renume mondial dr. Kiss Ferenc, astronomul dr. Kulin György. /
Nem tudjuk pontosan, hogy hol állhatott és milyen lehetett a Toldiak, majd a hajdúk temploma Nagyszalontán. Ellenben a papok nevét az egyházi okmányok 1637-től kezdve megőrízték. Az első névszerint ismert prédikátoruk Huszti András volt.
A 18. század első felében a meglévő fatemplom már nem tudja befogadni a megnövekedett létszámú híveket, ezért adományt gyűjtenek egy új templom felépítéséhez. 1755-ben fejezték be a téglából épített templomot, amit egy négy rondellás védőkerítéssel vettek körül. 1757-ben a toronyba egy Debrecenben készült óraművet helyeztek el, a macedón kereskedők ajándékát.
A templom az 1847. április 17-i borzalmas tűzvésznek lett a martaléka, amikor a létező épületek négyötöde, azaz 790 ház égett le Nagyszalontán. A harangokat, az órát is megviselte a tűz. 1853–1854 között Szász József műépítész – a Nagyvárad Újvárosi Református Templom tervezője – megerősíti és átalakítja a szerkezeti elemeket. Felszerelik az új harangokat és az új órát. 1856-ban orgonát szereltek fel, amely a nagyváradi Jónás István alkotása és amely még napjainkban is működik, többszöri javítás után.
A Nagyszalonta központjában épült református templom mai formája 1865-től változatlan, ekkor a régi épületet, amely 1755-ben készült el Lovassy Péter papsága idején, megnagyobbították. A gyulai Nussbaum műépítész vezetésével a keleti falat újraépítik.
A református templom összmagassága 41 méter, hosszúsága 52, szélessége 18 méter. Az ülőhelyek száma 3000. A bútorzatot 1865-ben készítették. A templomnak három harangja volt. Ezek közül kettőt hadi célokra elvittek 1917. március 21-én. A hívek adakozásának köszönhetően 1923. augusztus 12-én fölavatták az új harangokat. 1934. február 11-én gyúlt először villanyfény a templomban. 1994. február 27-én használtak először mikrofont és hangszórót a nagyszalontai református templomban, századunk elején pedig bevezették a földgázt a templom fűtéséhez.
Ebben a templomban volt megkeresztelve Arany János költő, Székely László műépítész, Sinka István költő, Zilahy Lajos próza- és drámaíró, dr. Kiss Ferenc világhírű orvosprofesszor, dr. Kulin György nemzetközileg elismert csillagász is.
