Fényes Elek

Lucrările sale, reprezintă în aceeași timp  și surse de mare valoare etnografică.În 1848, Szemere Bartolomeu  i-a încredințat  organizarea Biroului Național de Statistică. După înfrângerea revoluției, a fost condamnat la închisoare. Ideile sale, încep să prindă viața abia  după 1867, prin opera lui Keleti Karoly.

Familia

 Familia sa avea un titlu nobiliar primit în 1635 . S-a născut în satul Ciocaia, județul Bihor. Părinții lui, Fényes Elek  și Máriássy Éva.   El s-a căsătorit în 1828 în Bratislava cu Eitel Sofia, cu care a avut  trei copii – Clementine, Maria și Julius .

Studii

După studii preliminare la Colegiul Reformat de la  Debrețin, între 1822-1824 studiază la Oradea. Între 1824 – 1826   studiază Drept-ul la Academia Bratislava. La Bratislava face practică, ca avocat. Participă la sesiunile parlamentului  in anul 1830 precum și între anii 1832-1836. Se confruntă cu faptul că trimișii parlamentari nu știu  nimic  despre geografia și statistica  propriei  lor țări. Așa s-a  inspirat să scrie prima sa opera: Starea curentă a  Ungariei și zonelor legate  din aspectul  geografic și statistic, I-IV.( Pest,1836-1840).

A jucat un rol de lider în mai multe asociații economice maghiare  non-profit. Intre altele , a fost și  directorul adjunct al Asociației Industriale Ungare.

Este recunoscut ca unul  dintre fondatorii științei statisticii. Majoritatea operelor sale au valoare de izvor de cunoștințe și în zilele noastre. După lansarea primei sale lucrări  majore, în 1837, este ales membru al  Academiei de Științe Ungare.

Din lucrările sale principale:

• Statistiaca Ungariei  I-III. (Pest, 1842-1843)
• Statistik des Königreichs Ungarn I-II. (Pest, 1843-1844)
• Descrierea Ungariei I-II. (Pest, 1847)
• Statistica Ungariei,în context geografic și istoric. Județul I. Komárom . (Pest, 1848, retipărită la Tatabánya, 1992)
• Dicționar geografic al Ungariei, I-IV. (Pest, 1851, retipărită la Budapesta, 1984)
• Ungarn im Vormärz. Nach Grundkräften. Verfassung, Verwaltung und Kultur dargestellt. Aus dem Ungarischen (Leipzig, 1851)
• Descrierea Imperiului Otoman, din aspect  istoric,statistic și geografic (Pest, 1854)
• Statistica Imperiului Austriac și descrierea geografică (Pest, 1857)
• Statistici pentru Ungaria, pe anul 1859, din aspect a condițiilor de proprietate și topografice I/1-8. broșuri (Pest, 1859-1860)

   La Budapesta , în onoarea sa o stradă a primit numele lui, iar la fosta lui locuință a fost dezvelită o placă memorială .

   În 1956, Liceul Economic din Buda  a luat numele de Fényes Elek.

   In satul lui natal, la Ciocaia,  în locul conacului Fényes a fost creat un parc în memoria  lui. In 2001 la aniversarea de 125 de ani  de la  moartea lui, a fost  dezvelit  bustul lui din bronz. Bustul a fost creat de celebrul sculptor budapestan  Mihály Gábor (născut la Săcueni).

**********************************************

Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867).

Életpályája

A Magyar Tudományos Akadémia első tagja volt 1837-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. Nagyváradon bölcsészeti tanulmányokat, Pozsonyban jogot végzett. 1836-ban Pesten telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg.

Családja

Fényes Antal közbirtokos és Máriássy Éva fiaként született a Bihar vármegyei Csokajon. Családja 1635-ben kapta címeres nemeslevelét. 1828-ban Pozsonyban vette feleségül Eitel Zsófiát, akitől három gyermeke – Klementina, Mária és Gyula – született.

Tanulmányai

A Debreceni Református Kollégiumban végzett előtanulmányok után 1822-től 1824-ig Nagyváradon bölcseletet, 1824-től 1826-ig a pozsonyi akadémián jogot tanult. Pozsonyban végzett ügyvédi gyakorlat után, 1828-ban ügyvédi vizsgát tett. Több távol lévő mágnás helyettesítő követeként részt vett az 1830. évi és az 1832-1836. évi rendi országgyűléseken. Itt szembesült azzal, hogy az országgyűlési követek nem ismerik saját hazájukat, és ez inspirálta arra, hogy első nagyszabású országismertető művét megírja.

Közéleti pályája a szabadságharcig

Vezető szerepet játszott számos közhasznú egyesületben, a Magyar Gazdasági Egyesület előadója, a Magyar Iparegyesület aligazgatója, illetve a Védegylet választmányi tagja volt.

.Tudományos és írói munkássága

A magyar honismereti és statisztikai tudomány egyik megalapítójának tekintik. Műveinek többsége ma is forrásértékű. Első nagy műve első kötetének megjelenése után, 1837. szeptember 7-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Főbb művei (válogatás):

 Budapesten utcát neveztek el róla, s tiszteletére egykori lakóházának falán emléktáblát helyeztek el. Ugyancsak emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett utcában.

    1956-ban Budán egy kereskedelmi középiskola Fényes Elek nevét vette fel, ma Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola néven működik.

    A partiumi csokalyi Fényes-kúria falán 1890-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére, megjelölve, hogy e kúriában született a nagy közgazdasági statisztikus és földrajzi író. Időközben a Fényes-kúriát elemésztette az idő, helyén parkot alakítottak ki, s a park közepén 2001. júliusában, halálának 125. évfordulóján elhelyezték és felavatták Fényes Elek bronz mellszobrát, melyet Mihály Gábor székelyhídi születésű, Budapesten élő neves képzőművész készített el.